MEFOB 2017 – Élménybeszámoló


– a CEYOC-al egyidőben rendezett MEFOBról Porgányi Márk tollából –

Kicsit több mint egy hete, pontosabban április 15-16-ai hétvégén rendezték meg az egyetemisták körében talán legjobban várt tájfutó versenyt, a Főiskolás OB-t azaz a MEFOB-ot. Idén az előzőkhöz képest rövidített porgram volt, szombaton egy háromfős váltó volt az aznapi adag, rövid, 20 perc alatti pályákkal, városi környezetben. Vasárnap pedig egy normáltávú verseny volt, ahol nem spóroltak a meredek oldalakkal.

A versenyközpont szombaton Székesfehérváron, vasárnap a Gaja szurdokban kapott helyet. Különösen érdemes volt eljönni, ugyanis ez a völgyecske túrista szemmel sem volt rossz… Sőt azt is mondanám, hogy érdemes visszajönni egy természetjáró délután kedvéért is. Ajánlani tudom még a Székesfehérváron található Bory várat is, ezt a hazaúton sikerült megnézni egy szűkebb társasággal. És hát, igazán szép volt.

De visszatérve a versenyre, a klubbot többen képviselték a kísérőversenyen, az Arak kupán is. Viszont őket sajnos nem sorolnám fel, mert annál többen voltak, hogy mindenkire emlékezzek, és utána járni sem tudok, mert sietek, mennem kell tanulni. Viszont a MEFOB-os indulókra emlékszem: Faggyas Eszti (ELTE), Faggyas Réka (ÓE), Dalos Máté (BME), Hajdu Erik (BME), Tóth Adrián (BME) és jómagam Porgányi Márk (BME).

A szombati nap jó kedvben telt, főleg a BME-s fiúk számára, akiknek sikerült elérni céljukat, és elhozni a váltó dobogót, amihez nem kevés – aki jó matekból, az könnyen kiszámolja, hogy – 3*3, azaz kilenc jól edzett, mindenre elszánt versenyző kellett. Nem mellesleg ennek a dobogónak a tetején egy TIPOs fiúkból álló csapat állt, akik egyébként mind az első MEFOB-jukat teljesítették éppen. Mivel nem négy fősek voltak a csapatok, ezért Én már nem fértem ide be. A futás és a szállás elfoglalása után elkezdtük bejárni a várost, valamiféle zenés hely után kutatva, ahol mindenki megmutathatja a maga tánctudását. Viszont annyira megszerettük a sétálgatást, hogy minden egyes szórakozóhely után azt mondtuk, hogy menjünk tovább, sétáljunk még egy kicsit. Így a táncolásból nem lett semmi. De azért így is jól éreztük magunkat.

Miután mindenki lefeküdt, és másnap reggel felkelt, elindultunk a vasárnapi verseny helyszínére, ahol már az előző nap megszokott strandidő volt. Szomorúan láttuk, hogy a VK mellett lévő tavat már a horgászok elfoglalták maguknak, így a futás utáni csobbanás sajnos elmaradt.

A pályák első részét egy bozótos területre vezették be. A felkészült versenyzők, vagy akik már a pálya végét nézegették tudták, hogy a bozót ellenére ez lesz a kellemesebb a pálya második részével szemben, ahol igaz fehér erdő volt mindenhol, viszont a szurdok meredek oldalai ide voltak pakolva. Kemény fejtörést okozott sokaknak, hogy merre a leggyorsabb futni, lefele kerülni a völgyeket, felfele, vagy végig szintezni. Akik spórolni szerettek volna az energiáikkal azok nem örültek, mert a három közül egyik lehetőség sem volt kecsegtető. De végül is mindenki végig csinálta a tervezett útvonalait, és beért a célba.

(Márk)

fényképekért köszönet Sulyok Ábelnek és Kocsik Árpádnak

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.